Neumann János

 

Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családból származik. Fiatal korától érdeklődött a repülés és a technika más újdonságai iránt is. Már ekkor gondolkodott kettes számrendszeren alapuló (bites) elektromos számítógép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte, párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fő tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. 

Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. 1945 júliusában írta meg azt a művét, amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapításait, valamint a számítástechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlődéséről olvashatott a világ. (A mű címe : First Draft of a Report on the Edvac).

Neumann mondta: "a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd". Felismerte: egy rendszer biztonságát, illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át. Neumann János jól látta a fejlődés további irányát, de életművét már nem fejezhette be, súlyos rákbetegségben szenvedett 1957. február 8.-án halt meg Washingtonban.

Eötvös Loránd fizikus, egyetemi tanár, politikus

(Pest, 1848 – Budapest, 1919) fizikus, egyetemi tanár, politikus

 Az egyik leghíresebb magyar fizikus. Először jogot is tanult, de a természettudományok, különösen a fizika nyűgözte le igazán. Német egyetemeken tanult elméleti fizikát, melyből doktorált is, majd a pesti egyetemen kezdett tanítani. Fiatalon, 25 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, később elnöke. Vallás- és közoktatási miniszter, országgyűlési képviselő is volt rövid ideig. Az 1880-as években a pusztaszentlőrinci villatelepen vásárolt nyaralót.

Leghíresebb felfedezése a torziós ingája, melyet Eötvös-ingának neveznek. Első kísérleteit lőrinci villája kertjében végezte. A zseniális felfedezés sokáig az olaj- és földgázkutatók legfontosabb eszköze volt, segítségével sok milliárd köbméter földgázt és kőolajat találtak. A Magyar Turista Egyesület elnökeként tevékenyen részt vett a természetjárás hazai népszerűsítésében. Több hegycsúcs meghódítása fűződik a nevéhez. 

Bolyai János (Márkos Ferenc festménye)

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben leghíresebb tanítványa. A magyar tudomány legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. 

Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.”

Szentágothai János

Bólyai János szülőháza

János Bolyai (Cluj-Napoca, 15 December 1802 - Targu Mures, January 27, 1860), Hungarian mathematician and military engineer. Farkas Bolyai and son of one of the most famous student. The greatest figure of Hungarian science, one of the most famous Hungarian mathematician, the "geometry of Copernicus", "the most prominent representative of the Transylvanian scholarship."
It was a miracle child, not from studying at Göttingen, and instead there was an excellent result out as a military engineer in the military academy in Vienna. 1831 Appendix published works created by the non-Euclidean geometry, which has been a vital basis for physical theories of the 20th century.
"The genius of the Hungarian people in science Bolyai embodied the highest level."

John Szentágothai

Semmelweis Ignác

 Fertőzést megelőző eljárások (Semmelweis Ignác)

Semmelweis Ignác (Buda, 1818. július 1 – Bécs, 1865. augusztus 13.) találmányával megszüntette a rengeteg áldozatot követelő gyermekágyi lázat.

A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágy sosem vezérelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának (nem tiszteletdíjas) főorvosaként kimutatta az antiszeptikus (fertőzést megelőző) eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást, az antiszeptikus eljárások jelentőségét és annak bevezetését csak Joseph Lister angol sebész meggyőző munkája nyomán fogadták el lassan, 1877-től kezdődően.






Infection prevention procedures (Ignatius Semmelweis) 
Ignatius Semmelweis (Budapest, July 1, 1818 - Vienna, 13 August 1865) abolished the invention of a lot of deaths puerperal fever. 
The conscientiousness, sense of duty and a model of altruism. Fundraising, desire glory never driven round the clock available was the sufferers. First job, in 1846, to the Viennese public hospitals and 1851 following work at the site of Pest St. Roch Hospital maternity ward (not honor award) chief medical officer as demonstrated advantages of antiseptic (prior to infection) procedures in obstetrics and surgery. Both practice and writings tried to extend his views, but unfortunately the medical community did not know about it, the importance and the introduction of antiseptic procedures adopted only slowly, starting in 1877, to wake Joseph Lister English surgeon impressive work.

Teller Ede

Teller Ede és Ronald Reagan

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanfrd, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul.


Teller (Budapest, January 15, 1908 - Stanford, California, September 9, 2003), the Hungarian-American nuclear physicist who lived most of his life in the United States, and the success is mainly achieved there. Best known for the active participation of the hydrogen bomb research, so as the "father of the hydrogen bomb" became popular.

Farkas Bertalan

Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, vadászpilóta, űrkutató.

A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja.

The first Hungarian cosmonaut Bertalan Farkas, a fighter pilot, space research. 


The Soviet Union and Hero of the Hungarian People's Republic, a founding member of the International Federation of Cosmonauts, Intercosmos Council of the Institute research team staff, a founding member of the Space for Earth Foundation.

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert
Szeged - Az élet titkát kutató tudós.
A sportot és a szebbik nemet egyaránt kedvelő kiváló tanár. Humanista, de kötődött a politikához. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és szegedi professzorként dolgozott, mikor elnyerte a Nobel-díjat.Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel).
Hatékonyan közreműködött a magyar Szent Korona és a koronázási jelképek hazakerülésében.

Albert Szent-Györgyi
Szeged - the secret life of the scholar.
For sports fans, and the fairer sex are both excellent teachers. Humanist, but tied to politics. He Albert Szent-Gyorgyi, the only Hungarian who lived in his homeland and worked as a professor in Szeged, when he was awarded the Nobel Prize Szent-Györgyi first Szeged took the Nobel Prize in coin at the start of World War II, the Hungarian National Museum acquired it.; the plaque can be seen there today (Szent-Gyorgyi that amount by the museum at the time of the outbreak of the Winter War in Finland offered to patients).
Effectively contributed to the Hungarian Holy Crown and the Crown symbols back into contact.