Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben leghíresebb tanítványa. A magyar tudomány legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.
Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.”
Szentágothai János
Bólyai János szülőháza |
It was a miracle child, not from studying at Göttingen, and instead there was an excellent result out as a military engineer in the military academy in Vienna. 1831 Appendix published works created by the non-Euclidean geometry, which has been a vital basis for physical theories of the 20th century.
"The genius of the Hungarian people in science Bolyai embodied the highest level."
John Szentágothai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése