József Attila a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.
A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását.

Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Bessenyei Ferenc a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész.
1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963–tól 1967-ig, majd 1973-1980között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt. Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.

Eötvös Loránd fizikus, egyetemi tanár, politikus

(Pest, 1848 – Budapest, 1919) fizikus, egyetemi tanár, politikus

 Az egyik leghíresebb magyar fizikus. Először jogot is tanult, de a természettudományok, különösen a fizika nyűgözte le igazán. Német egyetemeken tanult elméleti fizikát, melyből doktorált is, majd a pesti egyetemen kezdett tanítani. Fiatalon, 25 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, később elnöke. Vallás- és közoktatási miniszter, országgyűlési képviselő is volt rövid ideig. Az 1880-as években a pusztaszentlőrinci villatelepen vásárolt nyaralót.

Leghíresebb felfedezése a torziós ingája, melyet Eötvös-ingának neveznek. Első kísérleteit lőrinci villája kertjében végezte. A zseniális felfedezés sokáig az olaj- és földgázkutatók legfontosabb eszköze volt, segítségével sok milliárd köbméter földgázt és kőolajat találtak. A Magyar Turista Egyesület elnökeként tevékenyen részt vett a természetjárás hazai népszerűsítésében. Több hegycsúcs meghódítása fűződik a nevéhez. 

Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok

Benedek Tibor (Budapest, 1972. július 12. –) háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző. 2013-tól amagyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

1996/1997: Olasz Kupa 1.,
1997:  Róma 1., Bp. Unicum Kupa 1.,
1999: Olasz bajnok, Mataro 1., Portugalete 1., Bp. Unicum Kupa 1.
2000: Split 2., Bp. Unicum Kupa 1.
2000: olimpiai bajnok (Sydney)
2001: Eb 3. hely, Világbajnoki 5. hely
2002: Világliga 3., Unicum Kupa 1. hely, olasz bajnok (Pro Recco)
2003: BL-győztes (Pro Recco), Világliga győztes, Világbajnoki 1. hely
         (Barcelona), Eb 3. hely

2004: Olasz szuperkupa 1. hely (Pro Recco), Világliga 1. hely,
        Unicum-kupa 1. hely

2004: olimpiai bajnok (Athén)
2008: Euroliga győztes (Pro Recco)
2008: olimpiai bajnok (Peking)

Munkácsy Mihály festő

A korhely férj hazatérése 

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. –Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világotmeghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgárvolt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett.

Liszt Ferenc arcképe

Colpach Park

Munkácsy Mihály, Poros út

Munkácsy Mihály, Téli út

Női portré

Zöld ruhás könyöklő nő

Cigánytábor

Vihar a pusztán 

Aranycsapat

Buzánszky Jenő

Lantos Mihály

Bozsik József

Czibor Zoltán

Budai II Lászó

Grosics Gyula

Kocsis Sándor

Az aranycsapat minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának közismert neve. Ez a csapat az 1950-es évtől 1954-ig játszott együtt.

A magyar válogatottat a világbajnokság legnagyobb esélyesei között tartották számon a szakemberek az 1954-es Svájcban rendezett torna előtt.

Best Hungarian national football team's golden team of all time is commonly known. This is the 1950 team played together since 1954.

Lóránt Gyula

The Hungarian national team in the World Cup was one of the greatest opportunities for professionals allies before the 1954 tournament in Switzerland organized.

Zakariás József

Hidegkuti Nándor

Puskás Ferenc

Gerevich Aladár 34-szeres bajnok vívó, 7-szeres olimpiai bajnok

Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16. – Budapest, 1991. május 14.) hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó. 

Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett. A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon.

Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.

"Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha." Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.

• Jászberény díszpolgára (1948) 
• Mesteredző (1961) 
• Olimpiai érdemrend ezüst fokozat (1988) 
• A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendje (1989) 
• nemzetközi Fair play-díj (életmű) (1990) 
• Magyar Olimpiai Érdemérem (1991) 
• Halhatatlan magyar sportoló (1991) 
• A köztársasági elnök posztumusz aranyérme (1996) 

Gerevich Aladár dacolt a korral, 50 évesen
hetedik olimpiai aranyérmét nyerte meg Rómában

Gerlevich Aladar (Jászberény, March 16, 1910 - Budapest, 14 May 1991), seven-time Olympic gold medalist, thirty-four times Hungarian champion fencer.

Results saber Olympic Team gold: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 Individual Results: bronze in 1936, gold in 1948, silver in 1952. In addition, also won a bronze medal in foil fencing. The Olympic medals too has acquired 19 European and World Championship gold, silver and bronze medals. Among the Hungarian Aladar Popper athletes with the most Olympic gold medals, seven in number, with which the history of the Olympic Games is considered as one of the most successful actors.

The incredible value of result is enhanced by the fact that at the peak of his career Popper Aladar also missed two Olympics because of World War II.

"They were really bright in the history of the Hungarian fencing other fencers also great genius beyond. Yet swordsmen too. But the technical perfection, the brilliant technique, which he had, no one else has ever achieved." Exceptional technology, great physique, highlighted the elegance of even some of the other great Hungarian fencer.

Bolyai János (Márkos Ferenc festménye)

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben leghíresebb tanítványa. A magyar tudomány legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. 

Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.”

Szentágothai János

Bólyai János szülőháza

János Bolyai (Cluj-Napoca, 15 December 1802 - Targu Mures, January 27, 1860), Hungarian mathematician and military engineer. Farkas Bolyai and son of one of the most famous student. The greatest figure of Hungarian science, one of the most famous Hungarian mathematician, the "geometry of Copernicus", "the most prominent representative of the Transylvanian scholarship."
It was a miracle child, not from studying at Göttingen, and instead there was an excellent result out as a military engineer in the military academy in Vienna. 1831 Appendix published works created by the non-Euclidean geometry, which has been a vital basis for physical theories of the 20th century.
"The genius of the Hungarian people in science Bolyai embodied the highest level."

John Szentágothai